Társaságunk

A Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társaságána
Siófokon, 2018. szeptember 14-én tartott közgyűlésén elfogadott
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Általános szabályok

• A Társaság neve: Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társasága
• Angol nyelven: Hungarian Society of Gynecologic Endoscopists
• A Társaság nevének rövidítése: MNET
• Ango1 nyelven: HSGE
• A Társaság működési területe: Magyarország
• A Társaság székhelye és levelezési címe: 6000 Kecskemét, Klapka u. 9-11. fszt. 2.
• A Társaság alapítási éve: 1993.
• A Társaság jogi személy

1. A Társaság célja, tevékenysége

 A Társaság aktív tevékenységet fejt ki annak érdekében, hogy a nőgyógyászati endoszkópia a hazai szakmai ellátásban rutin eljárássá válhasson, ezért folyamatosan törekszik új endoszkópos módszerek kifejlesztésére, adaptálására, ezek működési feltételeinek megteremtésére, a megfelelő szakemberek kiképzésére, a nemzetközi szintű alkalmazás megvalósítására.

Célja a hazai nőgyógyászati endoszkópos gyakorlat (oktatás – alkalmazás) irányelvéinek a kidolgozása, irányítása. Feladatának tekinti a tagok szakmai tudományos tevékenységének támogatását, érdekfeltáró tevékenység végzését és ezen munkák összehangolását.

Fórumot kíván teremteni nemzetközi kapcsolatok létrehozására, ezzel is elősegítve a nőgyógyászati endoszkópia hazai (egyetemi, postgraduális) és nemzetközi szintű oktatását.

Feladatának tekinti továbbá, hogy saját szakterületén elősegítse az országos szintű társadalmi és etikai feladatok megoldását, és aktívan részt vegyen a közvélemény nőgyógyászati minimálisan invasiv beavatkozásokról kialakított véleményének további formálásában, elősegítve ezzel a gyors és szakszerű tájékoztatást a tömegkommunikáció felhasználásával.

A Társaság közreműködik a nemzetközi kutatási eredmények alkalmazása elősegítésében, szakterületén az esetlegesen felmerült etikai kérdésekben állást foglal.

Mindezen célokból alapító tagok létrehozták a Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társaságát, amely a nőgyógyászati endoszkópiával (laparoscopia, hysteroscopia) foglalkozó tagok önkéntes társulásán alapuló, a nőgyógyászati endoszkópia területén klinikai és tudományos munkát összehangoló és segítő, érdekfeltáró tevékenységet végző társaság.

A Társaság céljai megvalósítása érdekében javaslattevő és véleményező tevékenységet fejt ki a szakterületét érintő döntések, tervek, fejlesztések, jogszabályok stb. kidolgozásában, véleményét az illetékes szervekhez továbbítja és azokkal együttműködik.

Előmozdítja tagjainak szakmai érvényesülését, mindezek érdekében oktatóbázisokat hoz létre, pályázatokat ír ki, emlékérmeket és díjakat alapít, bekapcsolódik a szakirodalom szerkesztésébe, ill. terjesztésébe is.

A Társaság kapcsolatokat épít ki más országok hasonló tevékenységet folytató szervezeteivel. Folyamatosan tájékoztatja tagjait a Társaság szakterületét érintő időszerű egészségpolitikai elgondolásokról, a kiemelt szakmai célprogramokról, döntésekről stb. Tudományos tapasztalatcserét, nemzetközi és hazai kongresszusokat szervez, azokon részt vesz, valamint elősegíti tagjai külföldi és hazai kongresszusokon, szakmai rendezvényeken való részvételét, illetve külföldi szakemberek meghívását.

A Társaság céljainak hatékony megvalósítása érdekében, a céljával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is folytathat.

Az egyesület valamennyi tagja elfogadja azt az általános elvet, hogy az egyesület csak olyan tevékenységet és működést fejthet ki, amely nem sérti az Alaptörvény C. cikk (2) bekezdését, nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére szóló felhívást, nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesület csak olyan tevékenységet folytathat, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel illetve 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseivel illetve amelyet jogszabály nem tilt.

2. A Társaság tagjai

A Társaság tagjai

• rendes tagok,
• tiszteletbeli tagok,
• pártoló tagok.

Az Alapszabály ahol tagot nevez meg, azalatt a rendes tagot kell érteni.

2/1. Rendes tag

A Társaság rendes tagja lehet az a nagykorú magyar vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező vagy letelepedett külföldi állampolgár, aki a Társaságba, annak alapító tagjaként, vagy a Társaság megalakulása után lép be. A tagfelvétel feltétele az, hogy a tagjelölt az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerje e1 és vele szemben kizáró körülmény, illetve olyan ok ne álljon fenn, amely tagsága megszüntetésére alkalmas.

A tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

A rendes tagok jogaikat személyesen gyakorolják. Minden tagot egyenlő jogok illetnek meg.

A tag jogai:

• a Társaság Közgyűlésén részvételi és szavazati joggal rendelkezik, tisztviselőket választhat és tisztségekre választható,
• a Társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében részt vegyen, hozzájáruljon az állásfoglalások és határozatok kialakításához és végrehajtásához,
• a Társaság által szervezett szakmai tudományos rendezvényeken részt vegyen (amennyiben a részvétel mindenki számára bizonyos költségekkel járna, eseti döntést igényel az, hogy a Társaság tagjai milyen költséget térítenek),
• a Társaság munkájáról folyamatosan tájékoztatást kapjon,
• a Közgyűlés összehívását kezdeményezze,
• új tag felvételét, törlését vagy a tagsági jogviszony felmondását kezdeményezze,
• javaslatot tegyen a Társaság vezető tisztségviselőire, illetve azok jutalmazására, díjazására,
• a Társaság jogsértő határozatát a tudomására jutásától számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadja.

A tagok kötetezettsége:

• a Társaság Alapszabályát megtartsa,
• a Társaság testületi döntéseit és határozatait betartsa, arról amennyiben indokolt beszámoljon,
• a tagsági díjat minden év március 15-ig fizesse be.

2/2. Tiszteletbeli tag

A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az a nagykorú magyar vagy külföldi állampolgár, akit a szakmai, társadalmi, gazdasági életben szerzett tapasztalatai alapján a Társaság Közgyűlése arra méltónak mond ki. A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg a tagságra. A tiszteletbeli tagok jogaikat személyesen gyakorolják.

A tiszteletbeli tag joga:

• a Társaság közgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen,
• a Társaság által rendezett tudományos rendezvényeken részt vegyen,
• a Társaság munkájáról tájékoztatást nyerjen.

2/3. Pártoló tag

A Társaság pártoló tagjai lehetnek olyan nagykorú magyar, vagy külföldi állampolgárságú természetes személyek, illetőleg jogi személyek, akik a Társaság működéséhez anyagi támogatást nyújtanak. A természetes személy pártoló tagok jogaikat személyesen, a jogi személy pártoló tagok meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolják.

A pártoló tag joga:

• a Társaság közgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen,
• meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást milyen célra fordítsák,
• folyamatosan tájékoztatást kapjon a Társaság azon tevékenységeiről, amelyhez a támogatást nyújtja.

A pártoló tag kötelezettsége:

• vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetése

A rendes tagokat, a tiszteletbeli tagokat és a pártoló tagokat külön-külön névjegyzékben kell nyilvántartani.

3. A tagsági jogviszony megszűnése

 A társasági tagság megszűnik:

• kilépéssel,
• a tagsági viszony egyesület általi felmondásával,
• a tag halálával,
• a Társaság jogutód nélküli megszűnésével.

3/1. Kilépés

A tag a kilépési szándékát az Elnöknek írásban, indoklás nélkül is bejelentheti. Tagsági jogviszonya a nyilatkozatnak az Elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg. A tag kilépéséről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

3/2. A tagsági jogviszony egyesület általi felmondása

Az Elnökség kezdeményezheti azon tag tagsági viszonya felmondását, aki a tagdíj befizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti.

Az Elnökség köteles írásban 30 napos határidő tűzésével felszólítani a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére. Amennyiben a tag a felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy az Elnökség javasolja a közgyűlésnek a tag tagsági jogviszonyának felmondását. A felmondás harmincnapos határidővel írásban történik.

A felmondásról a közgyűlés dönt.

4. A Társaság vezető szervei

A Társaság vezető szervei a Közgyűlés, az Elnökség és a Felügyelőbizottság.

4/1. A Közgyűlés

A Társaság legfőbb testületi szerve a Közgyűlés, amely minden, a Társaságot érintő kérdésben döntési hatáskörrel rendelkezik.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

1. az alapszabály módosítása;
2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és esetleges díjazásának megállapítása
4. d) az éves költségvetés elfogadása;
5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. i) a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és esetleges díjazásuk megállapítása;
10. j) amennyiben szükséges választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
11. k) a végelszámoló kijelölése.
12. a tagdíj mértékének megállapítása,
13. a gazdálkodási vállalkozási tevékenység során felmerülő – a Társaság anyagi eszközeinek 50 %-át meghaladó – üzletkötés jóváhagyása.

A Közgyűlés a tagok összességéből áll. Szavazati joga csak a rendes tagoknak van.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés helye a közgyűlési meghívóban szereplő hely. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze az ülés előtt legalább 15 nappal a tagoknak elektronikusan, visszaigazolható módon kiküldött meghívóval, mely meghívóban szerepeltetni kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét illetve az esetleges megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást is. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Az Elnökség a kiegészített napirendet a tagoknak legalább egy nappal a közgyűlést megelőzően elektronikusan, visszaigazolható módon megküldi. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Felügyelőbizottság kérésére a Közgyűlést haladéktalanul össze kell hívni.

Az ügyvezető szerv (Elnökség) köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából (rendkívüli közgyűlés), ha

• az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
• az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fenti esetekben összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább a fele + 1 fő jelen van.

Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, a meghívóban jelzett időpontban, változatlan napirenddel összehívott Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 (három) és legfeljebb 15 (tizenöt) nappal követő időpontra hívják össze. A megismételt közgyűlés csak abban az esetben határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, amennyiben a meghívóban erre a tagok fel lettek hívva.

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a Közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a Közgyűlésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a Közgyűlés megtartásához.

A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, melyet a jelenlévők kötelesek aláírni és melyen a jelenlevők neve és lakóhelye vagy székhelye szerepel. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét idejét, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő nevét, a Közgyűlésen elhangzottakat és határozatokat, valamint a szavazás eredményét. A Közgyűlési jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A szavazás rendje:

A Közgyűlés kezdetén a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel megválasztják a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket (2 tag).

A Közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

A Közgyűlés a személyre vonatkozó határozatokat titkos szavazással is meghozhatja, illetve javaslatra bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el egyedi döntés alapján.

A jelenlévők háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához, más Társasággal történő egyesüléséhez és szétválásához.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozathozatalkor nem szavazhat az

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben aki az egyesületnek nem tagja vagy nem alapítója,
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A határozatokat a tagokkal az Elnökség a határozat keltétől számított 15 napon belül írásban közli.

4/2. Az Elnökség

Az egyesület ügyvezetését a három tagú Elnökség látja el.

Az egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai.

A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Elnökség tagjainak megbízatása 4 évre szól.

Az Elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.

Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az Elnökség hatásköre:

1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
6. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
7. az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
8. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
9. a tagság nyilvántartása;
10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés összehívásáról a Társaság Elnöke gondoskodik. A Társaság Elnöke a napirendi pontokat tartalmazó meghívót elektronikusan, visszaigazolható módon az ülés megtartása előtt legalább 8 nappal megküldi az Elnökség tagjainak. Rendkívüli elnökségi ülést kell tartani mindhárom elnökségi tag javaslatára. A rendkívüli elnökségi ülést három héten belül meg kell tartani. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több, mint a fele jelen van (2 fő). Az Elnökség, ha ülésén mindhárom tag jelen van, a határozatait egyszerű szótöbbséggel, ha 2 tag van jelen, akkor egyhangúan hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetettnek tekintendő. Határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés nem eshet korábbra, mint az eredeti ülést követő 30 nap. Az Elnökség az általa hozott határozatokat köteles 8 napon belül a Felügyelőbizottsággal írásban közölni.

4/3. Felügyelőbizottság

A Társaság tagjai közül a Közgyűlés Felügyelőbizottságot választ. A Felügyelőbizottság 3 főből áll. A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 4 évre szól.

A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van (2 fő). A Felügyelőbizottság, ha ülésén mindhárom tag jelen van, a határozatait egyszerű szótöbbséggel, ha 2 tag van jelen, akkor egyhangúan hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslat elvetettnek tekintendő.

A Felügyelőbizottság feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze, hogy a Társaság a mindenkor hatályos jogszabályoknak, illetve jelen Alapszabálynak megfelelően működjön. Ennek érdekében a Társaság irataiba betekinthet, azokról másolatot kérhet, kérdésekkel fordulhat a Társaság vezető tisztségviselőihez. Amennyiben e járása során azt tapasztalja, hogy valamely határozat ellentétes a jogszabályokkal, illetve az Alapszabállyal, a határozatot hozót értesíti és egyúttal felszólítja arra, hogy határozatát a jogszabályoknak, illetve az Alapszabálynak megfelelően változtassa meg. Amennyiben a határozatot hozó erre nem hajlandó, kezdeményezi az Elnökségnél a közgyűlés összehívását. Amennyiben az Elnökség a Közgyűlést nem hívja össze, bírósághoz fordul.

A Felügyelőbizottság tevékenységéről minden évben jelentést készít és azt, az éves Közgyűlésen ismerteti.

5. A Társaság képviselete

Az Egyesület képviselője Társaság Elnöke.

A Társaság Elnöke képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint hatóságok és bíróságok előtt. A Társaság Elnöke önálló aláírási joggal rendelkezik. A Társaság Elnöke ellenőrzi a Társaság vagyonkezelését, felel a gazdálkodás és általában a Társaság működésének törvényességéért. A Társaság Elnöke vezeti a Közgyűlést és az Elnökségi ülést. A Társaság Elnöke az Elnökségnek és a Közgyűlésnek felelős.

6. A Társaság gazdálkodása

A Társaság vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, valamint a pártoló tagok, illetve más jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, valamint a tudományos rendezvények bevételéből, valamint esetleges gazdálkodási vállalkozási tevékenység eredményéből képződik. A felajánlások elfogadásához a vezetőség határozata szükséges. A Társaság tartozásaiért a Társaság saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén tú1 a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Társaság költségvetését az Elnökség dolgozza ki, és a Közgyűlés fogadja e1. A Társaság vagyonával az Elnökség gazdálkodik, a Közgyűlés által meghatározott keretek között.

 

A Társaság az egyesületi cél megvalósulásával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végzésére jogosult.

A bankszámla felett rendelkezési joga az Elnökség tagjainak van, akként, hogy hármójuk közül bármelyik kettő jogosult együttesen rendelkezni a bankszámla felett.

Az Egyesület tisztségviselői a feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt költségeik megtérítésére jogosultak.

7. A Társaság megszűnése

A Társaság megszűnik:

1. jogutódlással, más egyesülettel történő egyesüléssel, szétválással;
2. a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl ( Ptk. 3:48.§) az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
3. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
4. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

8.Egyéb rendelkezések

Jelen Okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. tv. (Ptk) és az egyesülési jogról rendelkező 2011. évi CLXXV. tv mindenkori rendelkezései az irányadóak.

Siófok, 2018. szeptember 14.