dolgozatstat_20141. Diagnosztikus hiszteroszkópiáról operatív resectoscopos műtétre váltunk. A disztendáló folyadék teljes cseréjét a csőrendszerben meg kell e várni a műtét folytatásához?

  1. Ha bipolaris resectoscoppal folytatjuk a műtétet, akkor nem mert továbbra is fiziológiás sóoldattal használunk disztendálásra.
  2. Ha monopolaris resectoscopot használunk, akkor  nem mert amíg a fiziológiás sóoldatról nonionicus oldatra nem cserélődik át a rendszerben keringő folyadék, az elektromos resectoscop nem fog működni, és így veszélyt sem jelent.
  3.  Mindkettő igaz
  4. Egyik sem igaz

2. A Veress-tű elnevezésének igazi magyarázata, hogy:

  1. Veress Géza sebész 1965-ben először alkalmazott csapszeleppel ellátott punkciós tűt, amely ezután elterjedt.
  2. Veress Károly 1950-ben vette át az urológusoktól az epicystostomiás tűt, amely így a sebészek és nőgyógyászok eszközévé is lett.
  3. Veres János 1936-ban közölte az Orvosi Hetilapban találmányát a mellkas csapolásához, a közlésben azonban neve „ss”-formában jelent meg, így lett ebből Veress-tű.
  4. Veres János belgyógyász volt Kapuváron, a tbc gyógyítására végzett pneumothorax előállítására kisérletezte ki az eszközt.
  5. Verres (Claude) néven szerepelt először a francia szakirodalomban, a magyar nyelvnek megfelelőbb Veress elnevezés ennek a névnek a nyelvújításszerű átalakítása.
  1. 1, 3, 5 válaszok igazak
  2. 3, 4 válaszok igazak
  3. Csak a 3-as válasz igaz.
  4. Nincs igaz válasz a felsoroltak között

3. A Hopkins optika lényege a következő:

  1. lencserendszer helyett száloptikai rendszer alkotja a képet
  2. az optika csőrendszerébe munkacsatorna is került elhelyezésre
  3. az előző kettő együtt
  4. a korábbi üveglencsék helyén levegő, a levegő helyén üveg került alkalmazásra
  5. a korábbi fémváz helyére műanyagcső került.
  6. az utóbbi kettő együtt

4. A Veres-tű beszúrásával kapcsolatos alábbi állítások közül melyik igaz:

  1. a tű belső, mozgó részét nem szabad fixálni.
  2. az uterus fundusa felé kell szúrni.
  3. a használat előtt a tű rugózását, átjárhatóságát ellenőrízni kell.
  4. mindhárom
  5. csak a ”b” és a „c” válaszok helyesek

5. Milyen műtétes eljárás a leginkább  elfogadott jelenleg a petefészek cysták laparosocopos megoldásában?

  1. fenestració
  2. resectio
  3. cystafal eltávolítás
  4. punctio

6. Műtéti meddővétételre melyik állítás hamis:

  1. a bipoláris coaguláció jól alkalmazható a tubasterilizációra.
  2. operatív (munkacsatornás) optikával egy behatolásból is elvégezhető
  3. a tuba elzárására mechanikus eszközök, fonallekötések és energiát közlő műszerek is alkalmasak
  4. a bipoláris elektrocoagulációt azért részesítjük előnyben, mert egy későbbi, esetleges fertilitást helyreállító műtét sikeressége ezt követően a legnagyobb.
  5. a tuba roncsolását az uterushoz nagyon közel érdemes elvégezni, mert itt vékony az átmérője
  1. az 1-es, 3-as és 5-ös válaszok hamisak
  2. a 2-es, 3-as és 4-es válaszok hamisak
  3. a 4-es és 5-ös válaszok hamisak
  4. minden válasz hamis

7. Az endoszkópos optikákat látószög szempontjából optimálisan úgy választjuk, hogy

  1. legkisebb a cystoscopia esetén, azonos, vagy ennél nagyobb laparoscopia során és legnagyobb hysteroscopiánál.
  2. legkisebb a laparoscopia esetén, azonos, vagy ennél nagyobb cystoscopia során és legnagyobb hysteroscopiánál.
  3. legkisebb a hysteroscopia esetén, azonos, vagy ennél nagyobb laparoscopia során és legnagyobb cystoscopiánál.
  4. legkisebb a hysteroscopia esetén, azonos, vagy ennél nagyobb cystoscopia során és legnagyobb laparoscopiánál.
  5. legkisebb a laparoscopia esetén, azonos, vagy ennél nagyobb cystoscopia során és legnagyobb hysteroscopiánál.

8. Melyik állítás(ok) igaz(ak) a laparoscopos technika alkalmazása során az alábbiak közül:

  1. Az emelőkar effektus azt jelenti, hogy ha a hasban felemelünk egy szövetet, akkor azt kívűlről a vékony, hosszú eszköz miatt nehezebben tehetjük.
  2. laparoscopia során elvész a tapintási lehetőség.
  3. az endoszkópos módszer jobb nagyítást tesz lehetővé.
  4. az endoszkópos optikákkal oldalirányban is láthatunk, ami pótolja a 3 dimenzió elvesztését.
  5. a szem-kéz koordináció a mai computeres gyakorlat miatt könnyebben elsajátítható, mint a nyitott hasban, a szabad szemmel történő tájékozódás.
  1. A + B + D igazak
  2. A + C + E igazak
  3. B + C igazak
  4. B + C + D + E igazak
  5. C + D + E igazak

9. Endometriosisban szenvedő betegeknél Magyarországon is hozzáférhetők már és ezért indikálhatók arra felkészült centrumokban az alábbi beavatkozások:

  1. a húgyhólyagba törő endometriósis műtéte
  2. a rectum-sigma falát érintő, azt jelentősen szűkítő vastagbél endometriosis műtéte
  3. a rectovaginalis spatium csomók eltávolítása
  4. coecum táji bélendometriosis ellátása
  5. mindegyik fent felsorolt műtétre már van lehetőség, de a szabályok csak vonatkozó szakvizsgával engedik meg.

10. A rekonstruktív endoszkópos sebészet utáni fertilitási eredmények legjobbak a

  1. tuba end-to-end anastomosis után
  2. intramuralis myomák eltávolítása esetén
  3. endometriotikus spatium csomók műtéteit követően
  4. Ashermsan syndroma miatti adhaesiolysis után
  5. mindegyik esetben igen kedvezőek

11. Melyik állapot/betegség nem indikációja a laparoszkópos műtétnek?

  1. erősen vérző méhen kívűli terhesség
  2. kismedencei peritonitissel járó gennyes méhfüggelék gyulladás
  3. art. uterina beszájadzásának közelében lévő intramuralis myoma
  4. hiszterektomia esetén a méhnek egy 12 hetes terhességet meghaladó mérete
  5. mindegyik esetén lehet a műtét indikált, egyik sem kontraindikáció

12. A húgyhólyag áthatoló sérülése esetén a jogszabályok szerint a szövődmény sebészeti ellátására jogosult

  1. minden nőgyógyász szakorvos
  2. kizárólag urológiában járatos nőgyógyász szakorvos
  3. kizárólag urológus szakorvos
  4. urológus hiányában sebész szakorvos
  5. mindegyik

13. Kell-e kezelni a preperitonealis emphysemát?

  1. nem kell
  2. súlyosságától függően, de csak a műtét után kell követni
  3. súlyosságától függően, akár a műtét felfüggesztését és intenzív postoperatív ellátást is igényelheti
  4. észlelésekor a műtétet mindig abba kell hagyni
  5. oldalfüggő, a bal oldalon veszélyesebb a szív elhelyezkedése miatt

14. Mi nem része a TUR syndromának?

  1. hypernatraemia
  2. hyposmolaritas
  3. agyodema
  4. tüdőoedema

15. Milyen lokalizációjú myoma kiágyazása után gyakoribb a méh ruptura?

  1. lokalizációtól független
  2. hátsó fali
  3. cervicalis
  4. fundusban elhelyezkedő

16. Terhesség alatt végzett laparoscopia,

  1. nem végezhető, a gázembólia veszélye miatt
  2. nem végezhető a magzati károsodás veszélye miatt
  3. végezhető, amíg a méh nagysága nem akadályozza a műtétet
  4. végezhető, de csak „gaseless” technikával

17. 68 éves, egészséges nőbeteg 15 cm-es, vizsgálatokkal benignusnak tartott petefészek cystájának mi lehet a műtéti megoldása?

  1. A biztonság azt kívánja, hogy csak laparotomiával lehet megoldani.
  2. Korrect meoldás lehet a laparoscopos adnexectomia, ha nincs anaestheziologiai kontraindikáció
  3. Observáljuk a beteget, hátha eltűnik a képlet

18. Laparoscopos promontofixatio alkalmával kell-e peritonisalni az optimálisan rögzített hálót?

  1. Mindenképpen, mert usurálhatja a beleket
  2. Semmi szükség, mert a belek idomulnak a behelyezett háló körül
  3. Az operatőr tudásától függően lehet is, de nem feltétlen szükséges

19. A laparoscopos műtétek érzéstelenítésének speciális problémái közül melyik állítás igaz?

  1. A hiperventilláció mindig hypoxia, hypercapnia kialakulásához vezet
  2. A hiperventillációt a fájdalomcsillapító szerek és az intraabdominális nyomás fokozódása idézi elő
  3. A nagy mennyiségben felszívódott CO2 respirációs acidózist okozhat, ami hypoxiával társulva szívmegállást hozhat létre
  4. A méh és a petevezeték ingerlése tachycardiát, vérnyomás növekedést, ritmuszavart és szívmegállást eredményezhet
  5. Egyik sem

20. A gázembolia ritka, de potenciálisan halálos szövődmény lehet. Leggyakoribb oka:

  1. 20 Hgmm feletti CO2 inszuffláció a behatoláskor
  2. N2O alkalmazása disztendáló médiumként
  3. Az arteria epigastrica inferior sérülése a segédtrokár bevezetésekor
  4. Veress-tűvel okozott érsérülés az aortán
  5. Veress-tűvel okozott véna sérülés

21. Melyik képlet ellátására nem javasolt a „szövethegesztő” eszköz (Ligasure, EnSeel)?

  1. Arteria uterina
  2. Arteria ovarica
  3. Ligamentum rotundum
  4. Ligamentum cardinale
  5. Ligamentum sacrouterinum

22. Diagnosztikus hiszteroszkópia javallatai, kivéve:

  1. meddőség
  2. vérzészavar
  3. endometriosis
  4. habituális vetélés

23. Melyik oldatot nem használjuk a mai gyakorlatban méhüregi distenzióhoz:

  1. Hyscon /Dextrán/
  2. Purisol /Sorbit+ Mannisol/
  3. Ringer laktát
  4. 5% glucose oldat

24. Az alábbiak közül NEM IGAZ:

  1. Az a. uterina a parametriumban kereszteződik az ureterrel, ahol az arteria van felül („water under the bridge”).
  2. Az a. uterina anastomosál az a. vaginalissal, kialakítva a hüvely mellső és hátsó falán, középütt, hosszanti irányba futó két a. azygos vaginae-t.
  3. A medence oldalfali régiójának harmadik réteg a m. obturator internus és fasciája (fascia obturatoria), azon előrefelé futva az a. et v. glutea superior.

25. Az alábbiak közül NEM IGAZ:

  1. A lig. ovarii proprium az ovarium uterinalis (alsó) pólusa és az uterus között található, posteroinferior a tuba uterina kapcsolódási pontjához képest, a mesosalpinx és mesometrium határánál, a széles méhszalag hátsó lemezén.
  2. A lig. cervicale transversum (lig. cardinale Mackenrodt) a cervix oldalától és a hüvelyboltozattól oldalra és hátrafelé halad a medencefalhoz.
  3. A lig. infundibulopelvicum az excavatio rectouterina két oldalánál található.